A thai kultúrában egymás tisztelete, az egymásról való gondoskodás, és egy másik ember boldogsága, ha nem is mindig, de gyakrabban fordul elő, mint nyugaton. Ezáltal az emberi kapcsolatok, még ha egymásnak idegenek is, jóval közelibbek, mint egy hűvösebb lelkületű társadalomban.

Képzeljük el azt a szituációt, hogy Magyarországon, a metrón üldögélve valaki csak úgy megkérdezi, hogy vagy, hova mész és miért stb… valószínűleg furcsán néznénk rá és azt gondolnánk, vajon mit akar az illető, milyen hátsó szándékkal teszi mindezt. Itt Thaiföldön, főleg a nem turistás részeken (mivel tőlük nem mindig kapnak választ), az ilyen szituációk elég gyakoriak. Ha meg is kérdezik, őszintén érdeklődnek, nem úgy, mint pl Amerikában tapasztaltam, ahol sok esetben művigyorral elejtik ” How're you doing”, és kb. meg sem várják a választ, továbbsietnek.

Összegyűjtöttem kis segítséggel (kialakult már egy helyi barátság is, Po, aki beszél angolul, és nagyon készségesen válaszol a kérdéseinkre) a fontosabb, itteni kommunikáció eszközeit, de mivel mi most délen élünk, Ao Nang beachen, kicsit másabb, mint pl északon. Van a hivatalos nyelv, és amit a hétköznapokban használnak. Másabb a kiejtés, és lehet, vagy a nagy trópusi hőség miatti fáradtságból, vgy ki tudja miért, de sokszor nem fektetnek túl nagy energiát a teljes szavak kiejtésére, ami pl. az amerikai angolban is jelen van.

Sawadee Kaa nőknél, férfiaknál Sawadee Krap („r” betűt nem nagyon tudják kiejteni, cukik) – Üdvözöllek, Hello

Chok Dee – jó szerencsét jelent egyenes fordításban, de egy olyan elköszönés is, ami közben gyakran becsukják a szemüket, mert mélyen, tényleg szívből jövően kívánják, mint egy áldást. Gyakran még össze is teszik a kezüket a mellkasuk előtt (mint a Namaste köszöntésnél), és kicsit meghajolnak tiszteletük jeléül

Pai Nai – merre mész? Kíváncsiskodnak, és tényleg érdekli őket

Yu Ti Nai – honnan jöttél?

Tam Alay – mit csinálsz? 

Mindezek a kérdések beszélgetésre invitálnak… Olyan szavakat is előszeretettel szőnek bele a mondandójukba, hogy a másik embernek örömet is okozzanak:

Arroy – finom: amikor valaki étellel kínál pl egy étteremben, ezt hozzá fűzve, miután megettük az általuk készített ételt, nagyon nagy boldogsággal fogadják, ez egy fontos elismerés

Nalak-Nalak – nagyon aranyos.  Az anyáknak mondják a gyermekeikre

Suai – általánosságban szépet jelent, de ha a gyerekre mondjuk, boldogan fogadják

Sabai Mai – jól vagy? Itt másképp értelmezik, nemcsak egy szimpla felszínes kérdés, hanem egyben egy kívánság is

Pár érdekesség:

Mai Pen Rai – nagyon gyakori kifejezés Thaiföldön, és nemcsak mint kifejezés, hanem az életszemléletüket is
megmutatja. Nem lehet egy szóban lefordítani, jóval mélyebb értelmezése van. Kb ilyesmik: lesz, ami lesz; minden ok; nem számít…

pl. mikor egy gyerek üvölt a buszon, nem kezdenek el ezen kattogni, idegeskedni, mai pen rai van :)

Ez a thai mentalitás nagyon bejön nekem, eléggé más, mint nálunk. Érdemes átvenni, és úgy tenni, mint ők, áramolni a flow-val, nem túl komolyan venni és felhúzódni felesleges dolgokon, garantáltam könnyebb lesz az életünk ;) 

Ting-tong – dilis, de nem rossz értelemben. Gyakran 11 és 15 óra közötti időszakban használják, amikor az ember a nagy melegben elbutul kicsit, akkor gyakrabban hallani. Ebben a trópusi hőségben, amikor mindenki ilyen ting-tong, elnézőbbek egymással, próbálunk mi is ehhez a felfogáshoz alkalmazkodni. A képen az itteni barátunk, Pu, egy esti ting-tong állapotban van, női ruhába öltözött, és a kislánya gitárján játszott totális beleéléssel... :D

Baa Leo – őrült, vagy elvesztette a fejét. Ez nem pusztán a szót jelenti, hanem ezzel jelzik, hogy nem akarsz és nem is fogsz tovább egy ilyen „őrülttel” beszélgetni, vagy bármit is csinálni, ezért ebből okulva a thaiok ritkábban jutnak el arra a pontra, hogy „elvesztik a fejüket”, meghülyülnek, mert ebben az esetben elfordulnak tőlük. Ez nem sértés, és nem degradáló, hanem figyelmeztetésként használják. Nagyon bölcs... 

Ko Thot – elnézést, sajnálom, bocsánat. Ritka, de ha véletlenül annyira megbántanak valakit (testileg vagy lelkileg), hogy az illető akár sír is ez miatt, akkor ez a szó gyakran fizikai tapintással is jár, erősen koncentrálva és átélve. Különbség van a „sajnálom”, és a nálunk gyakran használt „elnézést kérek” között

Same same – általános világnézete a thaioknak, a lényege, hogy minden más, de valójában ugyanaz… még angolul is ismerik és sokat mondogatják:  same same but different

Barátunk hangját felvettük, hogyan kell ezt thaiul mondani, de nem bírjuk kiejteni, próbáljátok meg, hátha Nektek menni fog :))

https://soundcloud.com/welcome?ob_source=v1

Sabay Sabay – mikor megkérdezik, hogy vagy, és így válaszolnak sokszor, jól-jól, minden ok

Cha Cha – nyugi, relax, lassabban… 

Tuk kee – gekkó hangutánzó szó. A gyerekek félnek a nagyobb példányoktól és a hangjuktól, ezért szoktak velük játszani és mosolyogva „megtukkéztatják” őket (nagyon vicces), és akkor nem félnek.

Egy balis gekko videót találtam, de itt is ilyenek vannak. Amelyik ezt a tukee hangot adja, azok a nagyobb méretűek, félős állatkák, sokat hallom a hangjukat, de még nem láttam őket :)

Tuk-tuk – egy háromkerekű motor riksa, 2-3 fős mini taxi, bár gyakran többen is belepréselődünk… és a hangjáról kapta a nevét

A thaiok többsége alkalmazza (nemcsak elméletben) azt az igen egyszerű metakommunikációt, hogy a mosoly hasznos, testi-lelki-szellemi értelemben, amit sok nyugati spirituális ember is tud. Minden felületen, párkapcsolatban, üzleti kapcsolatokban, emberi interakciókban.

A buddhista thaioknak mintha külön mosoly izmuk lenne, páratlan és egyedi :))

Megéri mosolyogni, ha eddig nem sűrűn tettük, kezdjük el minél előbb. Az ittlétünk alatt sokkal többet húzódik felfelé nekünk is a szánk széle…

Viki

Thaiföld, 2016.

"Az élet átalakítása

A szív lélekteli mosolyával kezdődik."

-Sri Chinmoy