Házikók Thaiföldön, ahol szellemek élnek
Egy idő elteltével már feltűnt, hogy nagyon sok épület előtt feldíszített, babaházszerű kis építmények vannak. Kíváncsiskodtam és utánajártam, valójában mik is ezek, és milyen célt szolgálnak…
Thaiföldön is, mint mindenhol, a később elterjedt vallások előtt az animizmus, vagyis a lélekben való hit volt a jellemző. Ami egyszerűen annyit jelent, hogy minden élőlénynek lelke van, aki a test halála után tovább él.
A thai buddhizmus és kultúra is máig erősen hisz a szellemekben, és a lélek újjászületésében, beépült a hitükbe. Ez nemcsak babonás emberekre jellemző, hanem üzletemberek, tudósok, politikusok is… szintén követik ezt a hagyományt a mai napig.
A szellemházikók minden thai épület előtt megtalálhatóak, ahol buddhista vallásúak élnek, mindegy, hogy az kórház, hotel, magánház…
Ennek a szent helynek a célja az, hogy egyrészt a terület védő szellemének, vagy éppen más, különféle lelkeknek tudjanak áldozni, a tiszteletüket ezzel is kifejezni, másrészt, hogy ne házon belül, hanem kívül "lakjanak", ne zavarják a lakókat.
A szellemházaknak mindig szebbnek kell lenniük, mint maga az épület. Minél nagyobb a ház, arányosan annál nagyobbak is.
Mielőtt elkezdenek építkezni, először a szellemházat építik, állítják fel, addig még pl. a fát sem vágják ki, amíg egy ceremónia keretein belül egy buddhista pap, szerzetes fel nem szenteli, és a hely szellemétől engedélyt nem kér.
A fotókon néha üdítőt, sört, vizet, gyümölcsöt stb… láthattok, ami azért van, mert egy közeli hozzátartozó halála után az általa kedvelt ételeket-italokat teszik ki, és ha nincs haláleset, vizet adnak a szellemnek, hogy kényelemben érezze magát.
Mindig használnak füstölőt.
Lakások esetében házon belül találjuk a házikókat, ami nálunk otthon szentélyként használatos.
Esténként sokszor ki vannak világítva.
Minden reggel friss élelmet visznek ki, és ugyanúgy, mint a házat, takarítják is a különböző szellemek hajlékát.
Attól függetlenül, hogy ez működik-e vagy sem, hisznek abban, hogy védelem alatt állnak…
Viki
Thaiföld
„Régen, leginkább abban hitt az ember, ami láthatatlan volt a számára. Mára viszont a civilizációs eszközök jóvoltából tömérdek dolog vált előtte láthatóvá, pazar tálalásban, minden percben. Az emberiség zöme roppant hálás ezért az ajándékért. Közben eszébe se jut, hogy épp a rengeteg látvány takarja még inkább azt, amit érdemes volna látni."
-Csoóri Sándor