Amíg nálunk Európában a napbarnított bőrszín elérése a cél napozással, szoláriumozással, napbarnító krémekkel, addig itt Ázsiában ennek pont az ellenkezője a divat, a thai nők a bőrfehérítésért tesznek meg mindent. Fekete, vagy fehér?

Más a kultúránk, de a célunk ugyanaz, hogy szépek legyünk.

Nagyon sokszor látom az utcán, hogy a thai, kínai lányok, nők feltűnően takarják magukat, kényesen ügyelnek arra, nehogy napfény érje az arcukat, testüket. Főleg a kínai turisták vetnek be mindenféle praktikát, beöltöznek hosszú ruhákba, kapucnis pulcsikba, esőkabátba a 35 fokban, ha rájuk nézek, már attól még inkább izzadok, mint amúgy is, kalapot viselnek, esernyővel mászkálnak mindenhová.
Egyszer egy fiatal lány arca teljesen be volt borítva fehér gézzel, úgy nézett ki, mint egy múmia, csak a szemei látszódtak, egy nyugati pasi meg is kérdezte, mi baja van. A lány meg magyarázta, hogy kezelve van az arca… na, pont ez előtt a jelenet előtt fotóztam ezt a képet a boltban és kezdett el érdekelni a téma.

Divat

Furcsán néztem rájuk először, aztán megkérdeztem bátyámat, aki Kínában él, megerősítette, a fehér bőr ott is nagy „divat”.

Ázsiában a szépség, egészség és társadalmi rang szimbóluma a fehér bőr.  A nők szerint, vagyis leginkább  a média hatására azt gondolják, hogy a fehér bőrűek jobban tudnak érvényesülni. Régebben a sötét bőrűeket alacsony társadalmi csoportba sorolták. A mai napig még a thaiok is tesznek különbséget egymás között. Vannak a déli sötétebb bőrű, nyomottabb orrú dzsungeles típusok, és az északiasabb, halványabb bőrű, kínaiasabb külsővel rendelkezők. Van egy kimondatlan cikizése az északiaknak a déliekkel szemben, merthogy úgy vélik, olyanok, mint a majmok, akik most másztak elő a dzsungelből…

Bevetnek minden elérhető technikát a hófehér bőr elérése érdekében, alapozót, krémeket, higanyozást, fehérítő injekciókat…
Ezek azért eléggé veszélyes eljárások, mert leggyakrabban vegyszerekkel történnek.
A thaiföldi lányok körében manapság a bőr lemaratása a divat. Egy erős anyaggal bekenik az arcukat, ahol az égési sérülésekhez hasonlatos hólyagok képződnek. Az alatta lévő friss bőr puhább, üdébb és hamvasabb az eredetinél. Ez eléggé drasztikus módszer.

Média

Thaiföldön még a reklámok is nemcsak az arc, hanem a hónalj és az intim testtájak kifehérítésére is buzdítanak! Azta!

Sajnos a fogyasztói társadalmunknak szörnyű tragédiája ez. Mert azt is sugallják, nehogy már elégedettek legyünk saját magunkkal, nehogy már jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ahhoz, hogy jobbak legyünk, változtatnunk kell, követni a divatot, követni a sztárokat, a modelleket, a barátnőket, a szomszédot…
Ha göndör a hajad simíttasd ki, ha egyenes göndöríttesd be, ha szőke vagy válts sötét színekre, vagy fordítva. Ha molett vagy, fogyj le, ha vékony vagy hízzál. Pedig...

A nyugati női idea megfertőzte a keleti nőket, és lehet oda-vissza is.
A nyugatias kinézet már annyira menő távol-keleten, hogy már az itteni Thai magazinok címlapjain is ragyogó fehér bőrű modellek mosolyognak. Nagyon természetellenes.

Legszívesebben odamennék hozzájuk, hogy figyelj, ne erőltesd a változást, ne foszd meg magad a természetes szépségedtől, kisugárzásodtól, ti így vagytok gyönyörűek, szépek! Mindezt magunknak is elmondanám, otthon…

Utánanéztem, 2016-ban egy reklámfilmet tett közzé egy Thai kozmetikai cég, de gyorsan vissza is vonták, mert nagy felháborodást váltott ki, sokak szerint rasszista üzenete volt. Jelmondatuk szerint "fehérnek kell lenni a győzelemhez", különben háttérbe szorulhatnak sokan a bőrszínük miatt.

Paradoxon

A thai nők rólunk meg lehet azt gondolják, a lebarnított bőrünkkel csúfítjuk el magunkat, érdekes, nem? Az itteniek hasonlítani szeretnének a nyugati nőkre, sok európai meg rájuk, jól van ez így?

Felteszem hát a költői kérdést, vajon miért nem vagyunk úgy szépek, ahogy a Természet megteremtett bennünket? Miért nem vagyunk elégedettek? Vajon mi készteti a nőket a fizikai külsejük átváltoztatására?

Viki
Thaiföld, 2016.