2017. máj 30.

A pekingi Láma Templom

írta: UtazOhm
A pekingi Láma Templom

Az egyik legnagyobb tibeti buddhista monostor a világon

Már nagyon vártam, hogy ezt a világszerte híres templomot megnézhessem, nem csalódtam, és újra átélhettem a Thai és az indiai feelinget, amikor rengeteg buddhista templomot, kolostorokat jártunk végig a 4 hónap alatt, és pár évvel ezelőtt Nepálban is.  Akkor még nem írtam blogot, csak naplót, lehet, majd utólag mesélek azokról az élményeimről is...

kapu_copy.jpg

A hely eléggé közel van tesóm lakásához, így odabuszoztunk, vegyültünk a helyiekkel, ezt szeretem a legjobban. Mindig az utcán, a hétköznapokban történnek igazán a dolgok.

dscn1571.JPG

Hogy tűrnek meg Kínában egy tibeti templomot?

Persze azért megfordult a fejemben, és írtam is mielőtt kiutaztam ide, hogy a tibetiekről, Dalai Lámáról itt nem nagyon érdemes beszélgetni… kényes téma. Ennek fényében hogy-hogy megtűrnek itt egy ilyen jelentős tibeti monostort? Állítólag a tibeti Csöki Gyalpo pancsen lámával jó kapcsolatot ápol a kínai állam, csak a Dalai Lámával valahogy nem…  „A pancsen láma a gelug (sárga kalapos csoport, buddhista iskola) rendhez tartozó tibeti buddhista vallási vezető, a Dalai Láma után a második legmagasabb egyházi méltóság. (Forrás: Wikipédia) 1995-ben a Kínai Népköztársaság kinyilvánította Csöki Gyalpót a pancsen láma 11. újjászületésének, ekkor ötesztendős volt és egészen addig Pekingben nevelkedett. De sem a Dalai Láma, sem a tibeti emigráns kormány nem ismeri el őt a valódi reinkarnációnak.  Nade nem is akarom nagyon feszegetni a témát. Amikor a taxiban beszélgettünk és rákérdeztem erre bátyámtól, mivel járt Tibetben, és itt él Kínában, már jobban átlátja a témát. Elhangzott a Dalai láma szó a számból, ugye itt is így ejtik, és rámszólt, hogy ezt hagyjuk, mert neki vigyáznia kell, és sosem lehet tudni ebben az országban, ki a „besúgó”…

A Láma Templom –A Harmónia Temploma

A láma templom neve mandarin kínai nyelven Yong hö gong, jelentése: A Harmónia Temploma.  

Az épületek han kínai (állítólag az ország legnagyobb népcsoportja) és tibeti stílus kombinációi. Építészetileg a világon egyedülálló a különböző hagyományok találkozása: mongol, tibeti, mandzsúriai. 1694-ben kezdték el építeni, 1744-től 1960-ig templomként működött, mely Jung-cseng herceg lakóhelyéül szolgált, amikor 1722-ben trónra került. Jung-csen császári státuszt adott a templomnak, melyet úgy jelöltek, hogy a türkiz csempéket sárgára cserélték, a sárga, az arany a császár színe volt, más nem is használhatta. Az épületet átalakították úgy, hogy a fele császári palota maradt, másik része láma kolostor a tibeti buddhista szerzetesek számára. Ma is több mint száz szerzetes él ott, akik Tibetből és Mongóliából jöttek.

Egy gyönyörű parkon mentünk keresztül, és utána tárult elém a csodás látvány, a Jungho templom, melyet két bronz oroszlán védelmez.

park_copy.jpg

bejarat_oroszlan_copy.jpg

Izgalmas hely volt számomra, mint minden monostor bárhol a világban. A tömjénfüstben hömpölyögtek a turisták, rengeteg zarándok látogat el ide. A bejáratnál mindenki kap egy doboznyi füstölőt, amit bátran el lehet égetni, felajánlásokat tenni, imádkozni, a négy égtáj felé fordulva… a buddhizmusban régi hagyomány ez. Az oltárnál való felajánlás az egyik legismertebb rítus. Sokszor, ahogy itt is láttam több hívőnél és Thaiföldön is, 3 pálcikát égetnek egyszerre, ez a 3 drágaságot jelenti, vagyis a Buddhát, a Dharmát (Tan) és a Szanghát (közösség). Az is ősi hiedelem, hogy a felemelkedő füst felviszi a kívánságainkat, imáinkat az égbe az istenekhez, tehát a velük való érintkezésre, kommunikációra használják itt. Kínaiul a füstölő a xian szó, illatot is jelent. Egyébként Indiából indult a használata, de állítólag Kínában van a legnagyobb füstölőfogyasztás.

Gyújtottam én is, elsősorban Édesanyánk és a nemrég elhunyt Maya emlékére… és a felajánlott füstölőket a szertartás elvégeztével ilyenekbe kell beledobálni, amiben folyamatosan láng égett.

dscn1670_copy.jpg

Ázsiában illetlenségnek tartják elfújni a gyertyát, és már azt is hallottam, hogy azért is, merthogy akkor a jó energiákat is elfojtjuk. Amúgy nem vagyok buddhista, bár nagyon közel áll hozzám ez a vallás és összeszedtem pár információt az utazásaim közben is, de persze nem tudom minden esetben szakszerűen leírni a történéseket.

Azt olvastam, hogy eredetileg az eunochok-nak építették a templomot. Mivel fogalmam sem volt arról, kik ők, utánanéztem és ledöbbentem, olvassátok el itt, nagyon érdekes cikk:

kinablog.blog.hu/2011/04/30/mit_csinaltak_az_eunuchok_kinaban

A hely felépítése: van egy hatalmas udvar, és rajta 6 különböző épület, különböző elnevezéssel. A Béke és Harmónia kapuja és csarnoka, ez a fő épület, az Örök Áldás csarnoka, a Törvény kerekének Csarnoka, a Tízezer Öröm Pavilonja, a Békés Beteljesülés Pavilonja, a Mennyei Királyok Csarnoka. 480 méter hosszú a komplexum, melyek észak-dél tengely mentén követik egymást sorban, és ezek az udvarok egyre kisebbek és magasabbak voltak, ahogy haladtunk beljebb. Ezek a kínai buddhista kolostorok épület típusai, mely négyzet vagy sokszög alakú. A kínai építészet legfontosabb szimbóluma a pagoda, mely minden kínai kolostorban megtalálható, ezek toronyszerű ereklyetartók, melyet a mindenség szimbólumának tekintenek.

Magas küszöbön kell mindig átlépni a kapukat ezekben a templomokban, ugyanez volt Thaiföldön, Nepálban is, a buddhisták szerint így tartják bent a pozitív energiákat.

dscn2316.JPGAz egyik helységben Gelugpa kánonba foglalt tantrikus szobrokat láttam, természetesen itt is tiszteletüket tették a zarándokok.

Sok szobor, ereklye, Thangka… (hagyományos tibeti buddhista festmény, vagy rajzolt vallási kép, általában istenségeket ábrázolnak.)

Az utolsó, a Tízezer Öröm Pavilonjában, tesóm már előre figyelmeztetett, hogy meg fogok lepődni. Ohh mondom, már nagyon sok Buddha szoborral találkoztam... de aztán tényleg leesett az állam, a semmiből egy 18 méter magas, gyönyörű Buddha szobor tárult elém, lentről kezdtem el nézni, aztán azt hittem sosem lesz vége.  Az adatok szerint a földben lefelé még van belőle 8 méter, összesen 26 méteres. 1750-ben épült, egyetlen fehér szantálfából faragták. A VII. Dalai láma ajándékozta Csien-lung császárnak, és állítólag három éven keresztül utazott ide Tibetből, köré építették a templomot, és még a Guiness rekordok könyvébe is bekerült… wow! Ééééés belefért a képbe :)

Miután végigmentünk minden csarnokon, kértem egy kis időt, amit egyedül, csendben szerettem volna eltölteni. Leültem az egyik udvarban és csak szívtam magamba a hangulatot, nézelődtem, fotózgattam.

Milyen kontrasztos, hogy kifelé nézve a modern házak tornyosulnak a templom körül.

Hömpölyögtek a turisták, vallásos emberek, pörgették az imamalmokat, néhol szerzetesek is feltűntek.

Mindig megnyugvás számomra egy ilyen templom, mintha „hazaérkeznék”…

dscn1620_copy.jpg

A bejárattal szemben kifelé menet, megnéztük a Hutongokat, erről majd legközelebb írok. :)

Viki
Peking, 2017. május

Szólj hozzá