2017. sze 16.

El-Csendes-Ültünk…

írta: UtazOhm
El-Csendes-Ültünk…

Egy napfényes délután István Sky otthonában

Napokig vártam, és többször ültem a laptopom előtt, amíg összeállt bennem a kép, hogy mit is írjak, amióta István Sky asramjában, spirituális elvonulóhelyen jártunk Szenbékkállán, a Napfényszentélyben… Csak hallgattam a zenéjét, egyiket a másik után, behunytam a szemem, és elöntöttek az érzések, emlékek, melyeket még nem tudtam mondatok formájában megjeleníteni, idő kellett hozzá. Végül, miután lecsengtek bennem ezek a folyamatok, írtam és írtam…

img_20170910_134345_copy.jpg

Az asramban készült ez a videoklip, ahol jártunk. Miközben olvasod a blog-ohm, hallgasd a zenét, érezd meg, amit szeretnék átadni:

Előzmények

Sikerült végre több napot Pápán töltenem, jó hazamenni, már rég voltam otthon, ilyenkor mindig rájövök, hogy hiányzik a vidék, a természet, az emberek… Teljesen be voltam táblázva, nagyon sok baráttal találkoztam, és persze Édesapámmal, fontos pillanatok ezek, főleg mióta Édesanyám elment egy éve...
A „szent” vasárnapot meghagytam kirándulós napnak. Megkérdeztem több barátomat, ki ér rá, valahogy aztán csak Attila jelezte, hogy ok, miután visszatért éppen az El Caminoról, egy hónapos vándorlásáról, a csajoknak meg dolga volt. Utolsó pillanatban ráírtam Tibire is, igent mondott, aki pár hónappal ezelőtt szintén velünk kirándult Zalaszántón.  Így két pasival, pápai barátaimmal indultam neki.

Attilával programokon agyaltunk, és egyszercsak jött egy bevillanás, Szentbékkálla. Már jártam ott, szeretem a Káli medencét, és ha már ott vagyunk, gondoltam látogassuk meg Jeszenszky Istvánt, ha egyáltalán megoldható, aki zenével gyógyít. Főleg spirituális körökben méltán, világszerte is elismert gyógyító, zenész, sámán...

Kaptam ugyan térképet, leírást, hogy kell odajutni, mert István elvonultan él fent a szőlőhegyen, Szentbékkállán, nem házszámra mentünk, így kicsit el is bizonytalanodtam, vajon odatalálunk-e.
Aztán felvettük Tibit, és miután beült hátra a kocsiba, szerényen említette, hogy éppen szerdán volt ott az asramban egy teliholdas összejövetelen, doboláson, zenélésen, jaés amúgy István barátja régóta…  Attilával ugyanazzal a lendülettel hátranéztünk rá nagy szemekkel, hogy mivaaaaaaaan??? Ezek után Tibi volt a GPS, és elkezdődtek a szokásos, nagy beszélgetések útközben. „Az idő az egy furcsa dolog…” Na, sínen vagyunk! :D

Tibi javasolta, útközben ugorjunk be a Káptalantóti bio piacra, és vigyünk Istvánnak pár dolgot, pl a kedvenc teljes kiőrlésű kenyerét, fincsi sütiket, Attila bevásárolt magának gyümölcsöket is. Nagyon jó kis piac, mindenféle egészséges portékával, kézműves csodákkal.

Aztán a hegyen leraktuk a kocsit, ahova Tibi vezetett bennünket, és ott fincsi fügét, szőlőt is szedtünk engedéllyel, közben csodáltuk a tájat, a messzeségben a Balaton vize csillámlott fel.

img_20170910_110547.jpg

img_20170910_162529.jpg

Béke honolt mindenütt. Szívtam mélyen magamba mindezt, hogy tudjak raktározni is addigra, mire visszamegyek a fővárosba, ahol pont egy éve élek.

Majd elsétáltunk István Sky birtokához, 11-re mentünk.

Jeszenszky István, István Sky Kék Ég

István „egy ember, aki zenével gyógyít”, így szerepel leginkább a köztudatban.

Tanult Tibeti mesterektől, élt Mexikóban is hét évet. Indiában tizenöt évet töltött, ahol mesterétől, Saran Ranitól a sarod hangszer művészetét sajátította el, és tanult klasszikus indiai zenét is kint Delhiben, megismerkedett a keleti életformával és életfilozófiával. Hangszerei még a citera, tanpura, a kínai vízi varázstál, dobok, gitár, mindezekkel, és különleges hangjával gyógyít, varázsol. Egyértelműen sámán. Koncertezik itthon, világszerte, Mexikóban, Indonéziában, Szingapúrban, Iránban… külföldről is járnak hozzá tanulni, közös zenélésekre, elvonulásokra.

Mindamellett, hogy István ennyit tanult, élt külföldön, keleten, magyar a szívében. Zenéjében, életvitelében ötvözi a keletet a nyugattal. Számomra ez rendkívül szimpatikus, mert ez a szemlélet áll hozzám is közel, a jógaoktatásban is erre törekszem. Minden ugyanazt közvetíti, csak az eszközök, csatornák mások, vagyis más néven nevezzük őket.

„Az élet titka nem más, mint hogy amit Istentől ajándékba kapok, azt azonnal felajánlom, örömmel osztom szét. Szolgálattal, együttérzéssel és alázattal lélekjelenlétben lenni, a pillanatban megmártózni. Semmi más nem kell a harmóniához, csak csönd és odaadás. A világban hatalmas erő és energia van, csak ritkán tudunk élni ezzel, mert másra figyelünk. Holott már a népmesékben is leíródott, hogy az embernek nincs más feladata, mint a szeretet és a gyógyítás”. István Sky

Infok Istvánról:

http://istvansky.com/

http://miracles.hu/bemutatkozas/

https://www.youtube.com/channel/UColJKcjFMJPzAS9R9rcZWkA   

https://www.youtube.com/watch?v=N5kXufD2iEY

Napfényszentély-Surya Sangita Ashram

Már ahogy odaérsz a kapuhoz, megállsz egy pár pillanatra, és érzed a csendet, a letisztult energiákat. Mesehely, egy kis sziget a káosz világából megérkezve, ahol békére lelsz a szívedben, bensődben.

Ahogy bementünk a házhoz, levetettük a cipőnket kint, előjött István, meleg öleléssel üdvözölt bennünket, és egyáltalán nem csodálkozott, hogy Tibi újra ott van, azt hittem szólt neki előre, de nem. Végigmutatta az otthonát, én megszokásból átléptem a küszöbön, mert Ázsiában is mindig így teszem, ők úgy tartják, hogy így szerencsénk lesz és kint tartjuk a rossz energiákat. István közben hátraszólt, hogy „a küszöböt lépjétek át…”

img_20170910_141057_copy_1.jpg

Egy idő után a cicák is előmerészkedtek és bátran vonultak, ejtőztek köztünk. Régen libák is legelgettek, akik állítólag úgy védték a területet, mint egy házőrző kutya! Mivel sokat utazik István, nem tudta mindig kire bízni őket, ezért el lettek ajándékozva. De van egy vaddisznó az erdőben, aki rendszeresen megjelenik a kicsinyeivel a ház környékén.

Gyógyító hangok, meditáció, ima, mantra

Bevallom, először rettentően zavarban voltam, miután felmentünk az emeletre, nem is értettem magam. Három pasival körbevéve, hirtelen azt éreztem, nekem most itt egy személyben kellene a Nőket képviselnem, beadnom a yin energiáimat… István felől is olyan energia, aura áradt, hogy hirtelen nem tudtam vele mit kezdeni, nyugtalanul ültem előtte, a két fiú meg jobbról, balról körbeölelt a jelenlétével. A Yin és Yang találkozása volt ez, tudtam, hogy ez sem véletlen, meg kellett tapasztalnom ebben a formában is.

img_20170910_122806_1.jpg

Aztán szép lassan elcsendesedtem, lenyugodtam, rendeződtem, ahogy elkezdődött az ének, mantrázás, meditáció. Az egós megfelelni akarásom megszűnt a zenében, elillantak az elmémben gyártott félelmeim, elvárásaim. Bár amúgy nagyon nem voltak, mert legtöbbször nyitottan érkezem és fogadom az új eseményeket.

Miközben énekelt, különleges torokhangokat is kiadva az ősi sámánokra és a tibetiek mantrázására emlékeztetve, azt éreztem megnyílnak a csatornáim, levetkőzöm mindazt, amire már nincs szükségem és csak meggátol, hogy a jelen pillanatban legyek és megéljem a csodát, megéljem a mindenséget, önmagam. Tisztultam, gyógyultam, feloldódtam ebben a térben, a hangokban.

img_20170910_122724.jpg

Egyszercsak megérkeztem önMAGamba. Om Tare Green Tara Mantra From Heart, ezt a gyógyító mantrát is énekeltük:

Többször libabőrös lettem, nálam ez egy fontos jelzés, mióta elment Édesanyám… ilyenkor történik valami. Akkor már biztos voltam benne, hogy nem véletlenül kerültünk oda… Volt párszor, hogy a könnyeimmel küzdöttem, és csak engedtem, jöjjön, aminek ki kell jönnie. Az elmúlt egy évben, egy nagyon nehéz életszakaszom után, kőkemény belső munkával, folyamatosan gyógyulok, változom, ébredek, nyílok.

Ránéztem a sámándobra, hogy uhh, dejóóóó. István azonnal a kezébe vette, és mivel áradoztam, hogy mennyire vonzódok a sámánokhoz, indiánokhoz, sokan a Pocahontas nevet húzzák rám, és szeretnék megtanulni dobolni, azonnal elkezdett tanítani… először a szívverésünkre kell ütemesen gyakorolni, utána jön a többi.  Ez mennyire szép… teljes révületbe tudok esni ezektől a hangoktól, hangszerektől, mélyen szántanak a lelkembe, ősi energiák mozdulnak meg bennem, élednek újjá.

img_20170910_123603.jpg

Mi is bekapcsolódtunk az éneklésbe, először csak szerényen, bátortalanul, aztán egyre jobban beleengedtük magunkat, nem érdekelt, hogy milyen a hangom. Mondtam is Istvánnak, olyan jó lehet szépen énekelni, sajnálom, hogy nekem ez nem megy. Ezt azonnal megcáfolta, hogy pedig nagyon szépen énekeltem, mindenkinek megy, csak felejtsük el azt a nem-et, énekeljünk szívből. Hát én azt tettem… nagyon szeretem a zenét, egyértelműen a lélek hangjai szólalnak meg általa.

István dalai révülésben, jelenben levésben születnek. Mondta, miközben együtt énekeltünk, mantráztunk, hogy egy nagyon szép dallam jött le neki.

Nem kell hinned semmiben, nem kell vallásosnak sem lenned, nyitott szívvel érdemes odamenni és hallgatni, amit István varázsol a hangjával, zenéjével…  Tudja, érzi, hogy éppen mire van szükséged.

„Légy te a teremtő csend, mely békét és örömet hoz a szomjúhozóknak. Szülessen meg benned a vágy az ébredésre, hogy a szem tisztán lásson, hogy a fül tisztán halljon, hogy a szó igaz legyen, s a szíved virága nyíljon ki és találjon rá a szeretetre.” István Sky

Közös ebéd, egy-ütt-lét

A zenélés után István felvetette, hogy dobjunk össze egy kis ebédet. Mi Attilával összenéztünk, hogy milyen megtiszteltetés ez számunkra, Tibinek a szeme sem rebbent, hiszen szinte hazajár oda…
Amíg bojlert szerelt, Attila zöldséget pucolt, én daraboltam a fincsi bio cukkinit, paradicsomot, paprikát, hagymát…  István feltette a basmati rizst, jókat beszélgettünk mindeközben, mintha ezer éve ismernénk egymást, teljesen bele tudtam illeszkedni a helyzetbe.

Nagyon jó hangulatban telt a nap, közben látogatók is voltak, budapesti túrázó hölgyek rázták meg a kapunál a harangot. István tárt szívvel és karokkal beinvitálta őket. Érdeklődtek, milyen helyen vannak és István tulajdonképpen mivel foglalkozik, mi csak mosolyogtunk a háttérben.

img_20170910_135046.jpgEgy spontán közös éneklésre ültünk le mindannyian egy körben, egymás kezét fogva, és furán pillantottak egymásra, hogy mibe csöppentek, majd a végén még ők is énekeltek és elmélyedtek a gyógyító hangokban, melyet a szélcsengők csilingelésének kísérete még gyönyörűbbé tett. Áldott pillanatok voltak ezek.

img_20170910_134704.jpg

img_20170910_134813.jpg

Mielőtt elköszöntek, István kérdezte, nincs-e valakinek problémája, betegsége? Mert szeretettel ad rá gyógynövényt…. Tele van a kert, csak kimész és leszeded, imádom! Főleg, mert természetgyógyászatot is tanultam és nagyon hiszek a fitoterápiában, a Természet adta kincsek segítő erejében.

„Vagyok a gyógyító és a gyógyszer. Vagyok minden lény ápolója mindaddig, míg mind meggyógyul.” Tibeti beavató mantra

Hangulataink:

Istvánnak rendkívül átható, mély tekintete van, a kép nem is adja vissza igazán. Ha belenézel a szemébe, szinte elveszel, és az jön le, hogy mindent lát, érez, kinyílik egy varázslatos, titkosnak vélt világ előtted, amit Ő meg tud mutatni Neked, persze ha hagyod. Ehhez Te is kellesz, nélküled nem megy.

img_20170910_150011.jpg

Úgy éreztem, Ő aztán tényleg tudja, miről szól az Élet. Egyértelműen az emberek és a világ segítésében él. Vallja, hogy mindenkinek fel kellene számolnia azokkal a cselekedetetekkel, amivel szomorúságot, fájdalmat okoz másoknak, magának.

Ahogy beszélgettünk, kiderült, huszonéve jógázik. Na, egyből csendben maradtam, hiába vagyok jógaoktató már kilenc éve, mégis úgy éreztem, lenne bőven mit tanulnom Tőle.

Sokat nevettünk, sztorizgattunk, nekem pl megjegyezte, legközelebb ne ilyen pólóban menjek, kérdem mi a baj a Thai felsőmmel? Hát mert lefelé lógó orrú elefánt van rajta :D
Attila ejtőzött a hammockban, én hintázgattam, élveztük a hely szellemét, mint egy gyermek. Aztán széles mosollyal magához húzott szeretettel, megköszönte, hogy ott vagyunk, ahogy aztán Tibi is, hogy elhívtam. Mondtam: srácok, köszönjük ezt a csodanapot a Fentieknek...

img_20170910_160612.jpg

img_20170910_161646.jpg

Búcsúzóul még jól megölelgett István, és közben mondta, „Legyél jól… de már te jól is vagy…”

Hazafelé

Amikor lementünk a hegyről, megálltunk az Öreghegyi kútnál, és ittunk a kristálytiszta forrás vízéből. Éppen gondolatban már feltettem a kérdést, hogy az a szívecske hogy került oda, erre Tibi azonnal mondta, hogy azt a szívet meg István festette a falra. Hát ilyeneken már nem is csodálkozom, hogy emberekkel egymás gondolataiban olvasunk…

img_20170910_164225.jpgAmíg Attila fügét szedett, Tibi végzett pár kineziológiai tesztet rajtam egy öreg diófa árnyékában, ahol sok minden feljött a múltamból, gyerekkoromból. Másnap folytattuk a belső munkát Pápán, megint mélyre merültem. István gyógyító zenéje, jelen-léte, a kinez oldások… Éreztem a tisztulást fizikai és lelki szinten is, nem volt kérdés.

Még felmentünk kicsit a Kőtengerhez, megmozgattuk az Ingó követ is.

Aztán még a faluban fagyiztunk egy nagyot a Kő fagyi nevezetű helyen.

img_20170910_183450.jpg

Hazafelé már nagyon fáradt voltam, elnyomott ez a sok energia, történés, és végtelen hálát éreztem újra és újra. Mosolygott a szám, a szívem. Már megint miben lehetett részem, hihetetlen.

img_20170910_111958.jpg

… és éppen, amikor rendezgettem itthon az ott készült képeket, közben István csodás zenéjét hallgattam… jelez a telefonom, és email jön Tőle, pont jókor, jóról, üzenetként… és ezzel a videóval mellékelve, amit küldök Nektek is, Nőtársaim!!!
Ahogy szokta mondani, öt elem van:
Tűz, Víz, Levegő, Föld, és a Szerelem. A szerelem, a mindenség törvénye, a végtelen Tér, ahol már nincsenek korlátok…

Azóta is sokszor eszembe jut, hogy keveredtünk oda, mi volt az oka, de nem is kell ezen agyalni, csak élvezni minden pillanatot, ami megadatik.
Talán egy új Mester jött az életembe? Tudom, nem utoljára jártam itt…

Ez az írás István engedélyével jött LÉT-re.

Szeretettel, köszönettel: Viki

Gyógyuljatok, áramoljatok, szeressetek! Áldás, ölelés! ♥

Szentbékkálla, 2017. szeptember

Szólj hozzá