2018. jan 23.

Te a saját utadon jársz?

írta: UtazOhm
Te a saját utadon jársz?

Kereszty András előadásán jártam

A múlt héten -Andrással való együttműködésünknek köszönhetően- , hogy terjesszük a tanítást, részt vettem egyik előadásán, Az önbizalom erősítése és az ego működése címmel. Miközben hallgattam, szavai elgondolkodtattak, sokmindennel már tisztában voltam, de van, amire rávilágított és egy újabb kontextusban néztem rá önmagamra. A hallottak inspiráltak az írásra, számomra igazán motiváló, sokszínű, gyakorlatias program volt, emellett érdemesnek tartom András munkásságát közvetíteni, eljuttatni másokhoz is.

Az előadó

Kereszty András György: A Tudatosság Iskolájának alapító, vezető tanára
Kineziológus, asztrológus, író és szellemi tanító

10325740_493887580759910_5950737580129496636_n.jpg

Andrással először  1.5 éve találkoztam személyesen, amikor az akkori párommal hármasban egy kellemes teázás közben diskuráltunk az élet nagy eseményeiről. Akkoriban húnyt el Édesanyám, erről is volt szó, András bölcs szavai sokat segítettek akkor, hogy másképp lássam a dolgokat gyászomban, mint általában itt nyugaton szokták kezelni...

A 3 óra leforgása alatt lejött, hogy járatos nemcsak a nyugati pszichológiában, lélektanban, különböző tudati technikákban, hanem a keleti, hindu filozófiák, gyógymódok is erősen áthatják tanításait, szerteágazó az ismerete. András számára fontos küldetés, hogy átadja a megszerzett tudását és élettapasztalatait az emberiségnek.

A Tudatosság Iskoláját 2008-ban alapította, mely számomra is fontos évszám, mert akkor kezdtem el jógát oktatni. :)

Iskolájáról, előadásairól, tanfolyamairól bővebben itt olvashattok:

http://atudatossagiskolaja.hu

András az előadás elején feltette a kérdést, hogyan leszünk boldogok? Miért fontos, hogy a saját utunkon járjunk?

Az Önbizalom fontossága életünkben


Ha jobban belegondolunk, az önbizalomhiány szinte már népbetegségnek számít Magyarországon. Mintha belénk lenne kódolva a pesszimizmussal együtt. Utazásaim közben sok külföldivel beszélgetve, sajnos a legtöbbüknek az volt a véleménye rólunk, hogy úgy általánosságban az utca emberének arcán nincs egy mosoly se, bezárkózunk, kérdezték miért van ez? Igazán nem is tudtam választ adni...

Az ember önbizalma  törékeny, nem mindenki van ennek a tulajdonságnak birtokában. Életünk során számos dolog miatt, helyzetekben veszíthetjük el a magunkba vetett hitet. Van, hogy csak rövidebb időre, de olyan is lehet, hogy magabiztosságunk alapjaiban meg van gyengülve, akár „örökölhetjük” is egy felvett, tanult szokásként.

Természetesen én is küzdöttem/küzdök önbizalomhiánnyal bizonyos témákban, szerintem szinte mindenki sérült már valamilyen téren. Mert sosem volt elég jó valaki számára... vagy a párja megcsalta, vagy éppen kritizálta... vagy megszégyenítette a főnöke, kirúgták... bármi lehet, az élet rengeteg alkalmat kínál arra, hogy elbizonytalanodjunk önmagunkban, kinek mi a „gyengéje”.
Pl. fiatalabb koromban az egyik barátnőm dekoratívabb volt, nagy mellek, hosszú szőke haj stb... akin -érthetően- megakad a férfiszem, így sikeresebb volt a srácok között, én meg nem éreztem magam jó nőnek mellette... Vagy volt egy matektanárnőm általánosban, aki azóta sem tudom miért, de kipécézett magának. Többször megalázott, pl. az egyik dolgozatomra, miután diadalittassan rávéste a kettest, még hozzáfűzte, hogy puskázni is tudni kell. Persze egyáltalán nem puskáztam, de a folyamatos degradálásom már annyira leblokkolt, hogy teljesíteni sem tudtam, és  a mai napig nem szeretem a matekot és a számokat.
Csaltak, aláztak meg már engem is (mindegy, hogy okuk volt-e rá), és bizony olyankor a nőiességem nem éppen szárnyalt.

Kedves Nőtársaim, egyre többet találkozom azzal a ténnyel, hogy... nem hisszük el magunkról, hogy csodálatos lények vagyunk, szépek úgy, ahogy világra jöttünk, hogy megérdemeljük a figyelmet, tiszteletet, odafigyelést, méltó párkapcsolatot. Miért alacsonyítjuk le magunkat? Fontos lenne, hogy erre is odafigyeljünk, hogy miért is, azt egy korábbi bejegyzésemben olvashatjátok el:

http://utazohm.blog.hu/2017/02/19/a_noi_lelek_segelykialtasai

Valójában minden azon múlik, hogy mi az elképzelésünk saját magunkról, mennyire látjuk reálisan a külsőnket, belsőnket. Kutatások kimutatták, hogy a magunkról alkotott gondolataink 85%-a nem valós. Sokszor ezek a szülők, tanárok, a környezetünk visszajelzései alapján alakulnak ki egy bennünk élő, téves képként.
Érdemes feltenni magunknak kérdéseket: Kinek akarok megfelelni? Mi tesz boldoggá? Miben vagyok jó? Senki sem tudja nálunk jobban, hogy mi a helyes és a legjobb az életünkben...

Nagyon sok diszharmonikus működésünknek, problémánknak a FÉL-elem az alapja. EGY-ség, vagy KÉT-ség? Melyiket választod?

Mi nyírbálhatja a magunkba vetett hitet?

  • Mások életét akarjuk élni, de az nem lesz igaz, azt csak hazudni tudjuk magunknak, másoknak
  • A saját értékeinket egy másik emberrel való összehasonlítás alapján alakítjuk ki
  • Kevés elismerést kapunk, ezért állandó önigazolási kényszerünk van
  • Aggodalmaskodunk, szorongunk
  • Kételkedünk, hitetlenkedünk önmagunkban és dolgokban
  • Másokat, vagy éppen önmagunkat hibáztatjuk, bűntudatunk van, mely egy veszélyes csapda
  • Kritizáljuk magunkat
  • Irreális vágyaink vannak
  • Folyton meg akarunk felelni
  • Social média nem valós arcai, mivel a legtöbb ember a szebbik arcát mutatja, ami azt sugallhatja, nekünk milyen rossz az életünk, vagy éppen kimaradunk valamiből... Ez megérne egy külön témát szerintem.
  • A köldökcsakra, energiaközpontunk (solar plexus) legyengülése, diszharmonikus működése

Mit tehetünk?


A magabiztosság hiánya bizony az életben való sikereink útjában is állhat, ezért érdemes vele foglalkozni.
Eckhart Tolle azt mondja, hogy az egészséges önbecsülés azt jelenti, hogy lényegében elégedett vagy önmagaddal, mint személlyel, illetve ennek a személynek az elért eredményeivel, a képességeivel, amit tenni képes, amit ez a személy tud, vagy amit ez a személy birtokol. De ne másokkal hasonlítsuk mindezeket össze, mert az nem lesz stabil állapot.

onbizalomkep2-1024x789.jpg

Mi vezet el az önbizalomig? Az, ha ismerjük önmagunkat, vagyis rálépünk az önismeret útjára, mely egy folyamatos, életünk végéig tartó utazás. Lépcsőfokok:

ÖNBECSÜLÉS
ÖNÉRTÉKELÉS
ÖN-SZERETET
ÖNELFOGADÁS
ÖNISMERET

A jógában is, az egyik fontos cél az elménk megfegyelmezése, ehhez akaraterő kell. Ahogy András mondta:

„Ha az elmémet uralom, a legjobb barátom, ha nem uralom, akkor a legnagyobb ellenségemmé válhat.”

  • Ne engedjük, hogy a történések elragadják az elménket
  • Gyűjtsük össze a sikerélményeinket, írjuk is le
  • Ne a test irányítson bennünket (pl. érték nélküli szexualitás)
  • Gondolkodjunk pozitívan, alkossunk egy reményteljes jövőképet, bizakodjunk
  • Ismerjük fel az erősségeinket, ne becsüljük alá magunkat
  • Ne a tökéletességre vágyjunk, mert egyrészt az frusztráló, másrészt nem is létezik
  • Fogadjuk el a hibáinkat, kritikákat, mert fontos részei a fejlődésünknek
  • Legyünk hálásak, fejezzük ki örömünket, mondjunk köszönetet
  • Ne irigykedjünk, örüljünk mások sikereinek is, ahogy a sajátunknak is
  • Tágítsuk komfortzónánkat, nézzünk szembe félelmeinkkel azáltal, hogy kihívások elé állítjuk magunkat és sikerélményeket érhetünk el
  • Harmonizáljuk köldökcsakránkat (hang-szín-drágakő-aroma-zeneterápia, jóga...), mely sokat segít az önbecsülésünk erősítésében

Készen állsz, hogy elindulj a saját utadon?


Ha rendületlenül hiszel magadban és abban, amit csinálsz, előbb-utóbb mások is hinni fognak benne.

156954_412725492132202_1435344723_n.jpg

Azt gondolom, hogy nem szabad haragudnunk, türelmetlenkednünk, vagy neheztelnünk az önbizalomhiányos emberekre, önmagunkra, hiszen akár mi is lehetünk ebben a helyzetben, mert valahol, valamikor megsérültünk, kicsit eltörtünk, szárnyszegettek lettünk.
A kérdés csak az, hogy mit kezdünk azzal, ha felismertük ezt a tényt? Elkezdünk másokat hibáztatni, szüleinket, párunkat, tanárainkat, főnökünket, bárkit? Vagy akár választhatjuk azt is, hogy felvállaljuk mindezeket, és elkezdünk dolgozni magunkon? Szembenézünk félelmeinkkel, hogy a sebek begyógyuljanak, ezáltal megteremtsük újra az egyensúlyt, harmonikus állapotot, az önmagunkba vetett bizalmat, hitet, és egy boldogabb, kiteljesedettebb életet élhessünk...?
A döntés a miénk.

„Ha az utadon jársz, boldog vagy. Ha boldog vagy, az utadon jársz.” -Kereszty András

Ez a blogbejegyzés András engedélyével jött létre. Róla, előadásairól, tanfolyamairól bővebben:

http://atudatossagiskolaja.hu/andras/

https://www.facebook.com/profile.php?id=100004160177670

Talán nem véletlen, hogy a blogom projektjei által mostanában motivációs előadásokra, tanfolyamokra sodor az élet. Hétvégén egy 4 napos kurzuson vettem részt, mely már régóta izgatta a fantáziámat. Dr. Domján Lászlóval való együttműködésünknek köszönhetően elsajátíthattam a méltán elismert Agykontroll technikáit, legközelebb erről fogok írni, és megosztom tapasztalataimat...

Remélem, segítségedre váltak a leírt gondolatok, témák, és előbbre visznek utadon. Áldás!

Szeretettel: Viki

https://www.utazohm.blog.hu

https://www.facebook.com/utazohm.blog

https://www.youtube.com/channel/UCQVxXcfO7Ayjhn8CUU8hrjw

Szólj hozzá